Megtalálták a legrégebbi emberi rajzot, van vagy 75 000 éves
A dél-afrikai Tű-foktól keletre lévő Blombos-barlangban bukkantak rá, legalább 30 ezer évvel régebbi minden eddig ismert emberi rajznál.
A dél-afrikai Tű-foktól keletre lévő Blombos-barlangban bukkantak rá, legalább 30 ezer évvel régebbi minden eddig ismert emberi rajznál.
A mai ember legrégebbi európai nyomára bukkantak az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, körülbelül 43 500 éve érkezett a kontinensre.
Noha agyának mérete azonos volt a vele egy időben élt Homo sapiensével, a Neander-völgyi ember agyának más volt a szerkezete: jelentős része a látást szolgálta más funkciók, például a társadalmi kapcsolattartás kárára - állítja egy szerdán közzétett tanulmány.
Másként fejlődött a neandervölgyi ember agya, mint a modern emberé a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó szakemberei szerint.
Gyakran hallani azt a vádat, hogy a szexuális kisebbségeket érintő ügyekben a lengyel az egyik leginkább kirekesztő európai társadalom.
Kiderült: még korábban alakult ki a modern ember, mint eddig hitték.
Az eddig véltnél mintegy 400-500 ezer évvel korábban, 2,8 millió évvel ezelőtt is élhettek már emberek egy Etiópiában nemrég talált lelet szerint.
A véltnél több a neandervölgyi DNS a modern emberben, különösen a bőr, a haj és a köröm jellemzőit meghatározó génekben, amelyek a hideghez való alkalmazkodásban játszhattak szerepet – derült ki két új amerikai tanulmányból.
A neandervölgyi ősember évezredekkel azelőtt használhatott speciális csontszerszámokat, hogy a modern ember megérkezett volna Európába - állítja egy friss tanulmány.
Egy 30-40 ezer éve Észak-Olaszország területén élt ember földi maradványairól szakemberek azt feltételezik, hogy egy modern ember és egy neandervölgyi ember gyermeke.
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember utolsó, Spanyolországban fennmaradt csoportjai jóval korábban halhattak ki, mint azt eddig gondolták a szakemberek.
A modern és a neandervölgyi ember génállományának bizonyos fokú egyezése sokkal inkább egy közös ősre, nem pedig a két faj keveredésére vezethető vissza - állapította meg egy brit tanulmány.
Az emberi populációk kulturális és biológiai evolúcióját a legutóbbi jégkorszak során vizsgáló komputeres modellek új támpontokat szolgáltatnak arra, hogy miért halt ki a neandervölgyi ember; az Arizonai Állami Egyetem, valamint a Coloradói Egyetem antropológusai kutatásaikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.
Más, a Homo törzshöz tartozó fajokkal is szaporodhattak az ember ősei Afrikában 35 000 évvel ezelőtt.
A nagyszülők bölcsessége segítette elő a Homo sapiens felemelkedését - állítják amerikai kutatók.
A modern ember a jelenleg elfogadott álláspont szerint mintegy 60 ezer évvel ezelőtt kezdte el Afrikából kirajzva meghódítani a világot, afrikai fajtársaival azonban még legalább húszezer évig fenntartotta a kapcsolatot - derült ki három kontinens populációinak genetikai összehasonlításából.
A modern ember (Homo sapiens) sohasem élt "társbérletben" a felegyenesedett emberrel (Homo erectus) - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya PLoS ONE legújabb számában látott napvilágot.
Negyvenezer évvel ezelőtt egyidőben élhetett egymás mellett a mai Ausztria területén a neandervölgyi ember és a modern ember, a homo sapiens - vélekedik Alexander Binsteiner geoarcheológus.
A neandervölgyiről alkotott kép az elmúlt évtizedekben jócskán megváltozott, kultúrája, intelligenciája mégsem tért el annyira a modern emberétől, mint azt korában hitték. Ez a helyzet a táplálkozásával is, mint azt német kutatók kiderítették.
Valószínűleg nagyjából 400 ezer évvel ezelőtt kezdték el rendszeresen használni Európában letelepedett őseink a tüzet, ami meglepetést okozott a kutatóknak, mivel a viszonylag hideg éghajlatú kontinensen már egymillió éve megjelent az ember.