Megtalálták a legrégebbi emberi rajzot, van vagy 75 000 éves
A dél-afrikai Tű-foktól keletre lévő Blombos-barlangban bukkantak rá, legalább 30 ezer évvel régebbi minden eddig ismert emberi rajznál.
A dél-afrikai Tű-foktól keletre lévő Blombos-barlangban bukkantak rá, legalább 30 ezer évvel régebbi minden eddig ismert emberi rajznál.
A mai ember legrégebbi európai nyomára bukkantak az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, körülbelül 43 500 éve érkezett a kontinensre.
Noha agyának mérete azonos volt a vele egy időben élt Homo sapiensével, a Neander-völgyi ember agyának más volt a szerkezete: jelentős része a látást szolgálta más funkciók, például a társadalmi kapcsolattartás kárára - állítja egy szerdán közzétett tanulmány.
Más, a Homo törzshöz tartozó fajokkal is szaporodhattak az ember ősei Afrikában 35 000 évvel ezelőtt.
A modern ember (Homo sapiens) sohasem élt "társbérletben" a felegyenesedett emberrel (Homo erectus) - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya PLoS ONE legújabb számában látott napvilágot.
Negyvenezer évvel ezelőtt egyidőben élhetett egymás mellett a mai Ausztria területén a neandervölgyi ember és a modern ember, a homo sapiens - vélekedik Alexander Binsteiner geoarcheológus.
Valószínűleg nagyjából 400 ezer évvel ezelőtt kezdték el rendszeresen használni Európában letelepedett őseink a tüzet, ami meglepetést okozott a kutatóknak, mivel a viszonylag hideg éghajlatú kontinensen már egymillió éve megjelent az ember.